2015. augusztus 26., szerda

Statika kéttámaszú tartó

Túlnyúlás nélküli kéttámaszú tartó N,T(V) és M ábráinak elkészítése két példával bemutatva. A két példa jellegében azonos, csak az értékek térnek el egymástól. Négy példa a kéttámaszú tartó reakcióerőinek kiszámítására. A példákban csak a távolságok és az erők változnak, az elrendezés és a típus azonos.


Mintapéldánkon (1 ábra) egy nem konzolos kéttámaszú tartót látunk, melyet n darab párhuzamos, a tartó tengelyére merőleges erőkből álló erőrendszer terhel. A felvett görgős alátámasztásban ébredő reakcióerő párhuzamos az aktív erőkkel. Ebből következően a csuklós alátámasztásban is csak velük párhuzamos.


Gerber-tartó állandó teherre, egyenletesen megoszló esetleges teherre. Konzolos kéttámaszú tartó Eszköztár: Azokat a tartókat, amelyek az alátámasztási pontokon túlnyúlnak (és esetleg terhelés is koncentrálódik ezen a részen), konzolos kéttámaszú tartóknak nevezzük. A példatár a statika és a szilárdságtan témaköreiből több fejezetet tartalmaz, a kinematika és kinetika témakörből pedig egyet-egyet. Az volt a cél, hogy a példatár a Gépszerkezettan Tanszék által oktatott műszaki mechanika, műszaki fizika és fizika tárgyakhoz egyaránt felhasználható legyen. E megszerzett tudás birtokában most írjuk fel a 14.


A reakcióerők meghatározásának ismertetése a 11. Az ábrán látható kéttámaszú tartó terhelése ismert: e N yx. Statika gyakorló példák I. A C pontban az y tengellyel α szöget bezáró súrlódásmentes felületre támaszkodik fel a tartó. Számítsa ki az A, B és C jelű támaszokban ébredő támasztóerőket abban az esetben, ha b = 1m és α= 45°! A konzol azt a részét jelenti a tartószakasznak, amely túlnyúlik a támaszközön.


Amelyik tartó konzolt tartalmaz, konzolos kéttámaszú tartónak nevezzük. Vegyes terhelésű kéttámaszú a tartó , ha a koncentrált és megoszló erőrendszer egyszerre terheli a tartószerkezetet. A Gerber- tartó belső csuklói között lévő tartórésze kéttámaszú tartó , amit beakasztott vagy befüggesztett tartónak is nevezünk, a többi tartórész túlnyúló kéttámaszú tartó. A hajlított-nyírt tartók feltételezéseink szerinti viselkedése alapján meghatározhatók a tartókeresztmetszetek pontjaiban a normál- és nyírófeszültségek.


Az alábbi ábrákon számítógépi modellen elvégzett számítások eredményeiben mutatjuk meg a feszültségek. Másrészről az a feladat, hogy egy. A fizikai alapok ismétlése után a legfontosabb statikai alapfogalmak, illetve a statika alaptételei következnek. Minden terhelés redukálása a tartó középvonalába. Határozzuk meg számítással és szerkesztéssel a 11.


A következő példában két tárcsaagy fekszik fel a tengelyre. Az egyik tárcsaagy rövidebb szakaszon fekszik fel –. A könyv az eredeti felépítését, a fő fejezeteit megőrizte, így a kerettantervhez és a témakörök szokásos sorrendjéhez is igazodik. Számos ponton kiegészítettük, pontosítottuk korábbi könyv tartalmát, az ábraanyagot, illetve a. Kéttámaszú konzolos tartó. A tervezés során először elkészítjük a statikai modellt, melyben a tengelyt merev testként kezeljük, a csapágyakat pedig alátámasztásoknak tekintjük. A feladat további részletei a gépészmérnök.


Elvileg csak egy ilyen ismeretlen erőkomponensed lehet (lehetne több is, de a kérdésed alapján szerintem statikailag határozott tartóról van szó). Előszó A műszaki mechanikában csak az tekinthető tájékozottnak, aki az idevonatkozó elmélet legfontosabb fogalmainak, törvényeinek és összefüggéseinek szabatos ismeretén túlmenően azok alkalmazásában is jártasságot ért el. A nyitott keretszerkezetek vizsgálata az eddig tanultakhoz képest nem mutat sok újat. Az eltérést – amiért mégis külön ismertetjük őket - az igénybevételi ábráinak rajzolási technikájában és értelmezésében van. Az igénybevételt úgy definiáljuk, mint a tartó egy keresztmetszetére ható baloldali erők eredőjét.


Ismétlés: gerenda, törttengelyű és csuklós tartók támaszerői 20. Adatok lekérdezése. Síkbeli erőrendszerek erdője, vizsgálata és egyensúlyozása. Rácsos tartók rúderőinek számítása. A statika alapkérdései.


Ferde helyzetű és ágas tartók. Háromcsuklós és Gerber tartók. Ritter-számítás, Culmann-szerkesztés. Térbeli párhuzamos erőrendszer eredője.


A súlyerő-rendszer eredője, testek súlypontja. Síkidomok, vonalak súlypontjának meghatározása.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.

Népszerű bejegyzések